A nevetés és jó kedélyállapot kiváltképpen egészséges

A nevetés és jó kedélyállapot kiváltképpen egészséges

A tudósok már számos olyan dologról mondták el, hogy pozitív hatást gyakorolnak az egészségünkre, amelyekről nem is gondoltuk volna. Ilyen a nevetés is, amely enyhíti az autoimmun betegségek tüneteit, fokozza az étvágyat, és még a stresszt kiváltó hormonok számát is csökkenti szervezetünkben. A nevetés tehát objektív módon hat a szervezetünkre, és az általa okozott pozitív változások mérhetők is szervezetünkben.

A nevetés egészséges

Bizonyára már sokat hallhattunk róla, hogy a nevetés és a jókedv gyógyír lehet az egyes betegségekre, ahogy a tudósok mondanák „pozitív stresszként hat arra”. Először 1970-ben fedezte fel egy Norman Cousins nevű kutató, hogy az autoimmun betegségek tüneteit képes mérsékelni a nevetés és a pozitív életszemlélet, valamint a jókedv. Erről készült tanulmánya meg is jelent az akkoriban nagy befolyású New England Journal of Medicine című lapban. Cousins azt is felfedezte, hogy az úgynevezett hullámzó lefolyású betegségekre is elnyomó hatást gyakorol a nevetés.

A kutatómunkát egy évtizeddel később dr. Lee S. Berk folytatta, ő szintén komolyan tanulmányozta a mosoly élettani hatásait a szervezetre és az immunrendszerre. Végül új megállapítást is tett: azt vélte felfedezni, hogy a boldog, sokat nevető emberek szervezete az energiákat jobban hasznosítja, mint szomorúbb társaiké. Ez tudományos szinten annyit jelent, hogy a boldogabb emberek szervezetében kevesebb stresszt okozó hormon termelődik.

nevetés

A nevetés persze az immunrendszer működésére is pozitív hatással van, hiszen míg a stresszhormonok termelődését csökkenti, addig a védekező hormonokét növeli a jókedv. Berk azt is megállapította, hogy a nevetés körülbelül úgy hat a szervezetre, mint a mozgás, vagyis javítja az általános közérzetünket, hangulatunkat, csökkenti a magas koleszterinszintet és a magas vérnyomást, valamint még az étvágyunkat is meghozza. Következtetéseiben azt is levonta, hogy a pozitív hangulatnak és boldogságnak élettani előnyei mérhetők is. Kutatócsoportjával együtt a kaliforniai Anaheimben végzett kísérletéről is beszámolt. Ennek lényege az volt, hogy egészséges önkénteseknek néhány perces bemutatófilmeket kellett végignézni, amelyben az egyik csoportnak pozitív dolgok játszották a film főszerepét, még a másiknak csupa negatív dolgot mutattak. A vizsgálat során a vérben a stresszt és étvágyat okozó hormonok szintjét vizsgálták, és míg a negatív filmet végignéző csoport tagjainál nem sok változást tapasztaltak, addig a pozitív élményt szerzőknél étvágyat. Vagyis a pozitív élménytől úgy változott a hormonszint, mintha közepes intenzitású mozgást végeztek volna a résztvevők.

Berk professzor az eredmények ismeretében azt állapította meg, hogy a nevetés és jókedv hasznos lehet olyan betegségekben szenvedőknél, akiknél a mozgás nem hozható szóba, hiszen nagyjából ugyanazt a hatást váltja ki a szervezetben, mint előbbi tényező.

Berk professzor azt is hozzátette, hogy a depressziós betegségek kezelésében is megfelelő gyógyír lehet egy „nevetőkúra”, amely kimondottan pozitív hatást vált ki az egészségre nézve.

Share